Mr. Styles

Anne az utolsókat igazította a sminkemen és a hajamon. Egy magabiztos lány pillantott vissza ráma tükörből, de ez csak a látszat. Én ezt az egészet sosem akartam, csupán anyu miatt csinálom. Sóhajtottam, majd felálltam a székemből hogy a helyemre menjek. Hamarosan én következem. -Mehetsz Lana. - szólt Jeff. Mély lélegzet. Majd elindultam az 2 méteres "folyosón" aztán jobbra fordultam. Máris elvakított a reflektor fény, de nem gátolt meg abban hogy tovább menjek, szinte itt éltem le az életem, a kifutón, pontosan tudom mi hol van. A szemem kezd hozzászokni az erős fényekhez, már látom a tömeget. Ott van anyu is, az első sorban, integet nekem, és mosolyog. Elkapom a fejem, és tovább megyek. Hallom a fotósok kattintgatását. A kifutó végén vagyok, a csípőmre rakom a kezem, majd visszafele sétálok tovább. Kissé szűk volt az indigókék szatén ruha, de hamarosan levehetem. Mikor visszaértem a helyiségbe, Anne egy vörös CSAK!!! csipkéből álló nagyon rövid, kb comb középig érő ruhát.
-Ugye nem gondoltad ezt komolyan? - néztem rá kérdőn.
-Izé...hát igazából de...csak... - makogta.
-Csak? Anne, ismersz. Tudod hogy nem kedvelem a hiányos ruhákat, pontosan tudod miért. - néztem rá gondterhelten. - Szeretnék egy másik ruhát kérni.
-Nem lehet. Mr. Styles kifejezetten azt szeretné, ha te vennéd fel ezt a ruhát.
-Az meg ki? - húztam össze a szemöldököm. - Biztos vagyok benne, hogy Mr Styles kibírja, ha mást lát ebben a... valamiben, mert ezt nem nevezném ruhának.
-Lana, ő az egyik zsűri tag. Muszáj lesz felvenned. Figyelj, csak pár perc az egész és...
-LEFIZETETT? - ordítottam rá.
-Izé...igen - pirult el teljesen.
-Ahh, add ide az t a szörnyűséget, de tudd hogy most nagyon mérges vagyok rád!
-Bocsi! - kiabált utánam az öltöző fülkébe, majd idegesen beletúrt a hajába.

Gondoltam, azért leírom, hogy mégis miért mentem bele az egészbe.
1. Mivel zsűri tag, pontoz minden modellt, és ha leszereplek, ki is rúghatnak, és bár engem nem zavarna, anyu teljesen kikészülne.
2. Anne elfogadta a pénzt, azaz ez egyenlő volt egy beleegyezéssel, és meghozom már csak érte is ezt az "áldozatot", mert rászorul a pénzre. Nem keres valami jól. És nemrég volt az apukája temetése, az anyukájának nincs pénze, ezért neki kellett mindent rendeznie, és lássuk be, nem kis pénz egy temetés.

Szóval, beletuszkoltam magam a rettentően szűk valamibe, ami annyira szűk volt, hogy a melleim kibuggyantak belőle. Bahh, rühellem ezt a ruhát, átlátszik rajta a fehérneműm. Perverz állat...
Jeff már szólt, hogy álljak be, mert pár másodperc, és én következem. Éreztem, ahogy lángol a fejem, totál zavarban voltam. Majd eljött az idő, Tina amint visszaérkezett a színpadról, nekem indúlnom kellett. Próbáltam egyenletesen venni a levegőt, és remélem nem vették észre hogy kissé sietek. A zsűri asztalánál lévő kis névtáblákat próbáltam leolvasni, hogy kideríthessem, ki az a bizonyos Mr Styles. Elvileg énekes, vagy mi.
Ahha! Megvan! Ő a középső. Hosszú, göndör fürtök, zöld szemek, perverz mosoly. Szemét!
Hál' isten, már visszafele tartottam...ééés bent vagyok. Eldobtam a magassarkúm, és az öltözőbe rohantam, hogy megszabaduljak ettől az izétől. Mázlim van, most kellett utoljára kiállnom, végre kicsit pihenhetek. Lihegve jöttem ki, mert nagyon nehezen szabadultam a tapadós anyagtól. Anne egy hálás pillantást küldött felém, én pedig válaszképp biccentettem. Ajánlom kedves Mr Styles-nak, hogy 10/11 pontot adjon!! Hallottam, hogy már a búcsú beszédet mondják, megköszönik hogy eljöttek a vendégek, és hogy szívesen várják a kis partin, ami igazából csak üdítőből, műanyag poharakból, puccos mini szendvicsekből, muffinokból és ízléstelen zenéből áll.
Eszem ágában sem volt maradni. Illetve... Ha a kis perverz is ott lesz, lehet mégis jó lenne elmennem.
Gondolat menetem közepette, anyám ölelgetett halálra, és arról áradozott mennyire gyönyörű voltam. Hiszi a piszi! Csupán anyai elfogultság.
-Lana! Egyszerűen... - kezdte az ügynököm, Jonathan.
-Hihetetlen voltam? - mosolyogtam bizonytalanúl.
-Szörnyű voltál. Néha, amikor látom a szereplésed - itt idéző jeleket mutogatott - elgondolkodom, mégis miért vagy még mindig az ügyfelem. De aztán rájövök, hogy az ostoba népnek tetszik a sületlenkedésed, és ez csak pénzt hoz nekem. - vigyorgott önelégűlten, mikor meglátta a savanyú képem.
És még kérdezik, hol az önbizalmam?
Jonathan elment a partira, elérte amit akart, nincs más keresnivalója már nálam. Anyu egy gyors puszit adott, és közölte, hogy ő is megy a bulira. Én még nem indultam el, a "beszédem" tervezgettem, hogy hatásos legyen, hogy jól kiosszam Mr Stylest.